| Na, ezt nem a stressz okozza! |
|
Bár a nevében benne van a szó, a stresszinkontinenciát mégsem a stressz okozza! Sőt nem is feltétlenül időskori probléma!
Az akaratlan vizeletvesztés – azaz az inkontinencia – nagyon különböző körülmények között, igen eltérő kísérő tünetekkel jelentkezhet. Óriási tévhit, hogy csak a betegeket vagy az idős embereket érinti. Férfiak, nők, fiatalok, idősek egyaránt szembesülnek a problémával. A tünetek jellege alapján, aszerint, hogy a vizelet akaratlan ürülése milyen körülmények között, milyen tünetek kíséretében következik be, 1976-ban határozták meg az inkontinencia alaptípusait:
- stresszinkontinencia,
- sürgősségi vagy késztetéses inkontinencia,
- túlfolyásos inkontinencia,
- reflexinkontinencia,
- extrauretrális inkontinencia.
Stressz – de milyen stressz?
A stresszinkontinenciáról a laikus nyugodtan gondolhatja, hogy az egyént érintő stresszre, feszültségre, terhekre vonatkozik, azaz a vizelettartási problémának valamilyen lelki megterheléssel kapcsolatos oka van. Tévedés! Az elnevezés a hasűri nyomás fokozódására utal. A stressz ebben az esetben egyszerűen nyomást jelent. Normális esetben a húgycső – amely a húgyhólyagból vezeti el a vizeletet – biztos „elzáródást” jelent, amely megakadályozza az önkéntelen vizeletvesztést. Annál azonban, akinél meggyengültek a gátizmok, vagy a húgycső hiányosan működik, esetleg nem képes támogatni a húgyhólyagot, hogy a megfelelő anatómiai helyen legyen, tüsszentéskor, köhögéskor, nevetéskor, vagy akár terhesség alatt – tehát amikor hirtelen/erős nyomás nehezedik a hólyagra – stresszinkontinencia alakulhat ki. Ennek eredményeképpen fizikai nyomásra a vizelet átszivárog a húgycsövön. A probléma különösen akkor jelentkezik, ha a húgyhólyag tele van.
– A stresszinkontinencia a leggyakoribb inkontinenciatípus a hölgyeknél – mondja Klausz Réka szakértő –, ám szerencsére gyógyítható. Kezelésére igen sok megoldást kidolgoztak már. A sebészeti beavatkozás a legdrasztikusabb, és a leginkább akkor javasolt, amikor más lehetőség már nem vezet eredményre. A gátizmok tornáztatása talán a legkíméletesebb és a leghatékonyabb módszer.
Kiket érint?
A nők nagy része elsősorban a terhesség és szülés kapcsán, valamint a változókorban észleli először ezt a jelenséget.
A stresszinkontinencia a szülés után még sokáig okozhat tüneteket, mert a hüvelyfal és a húgycső szoros kapcsolatban áll egymással, és a szüléskor a hüvelyfalat rögzítő szalagok és izmok sérülése fokozhatja a stresszinkontinenciát.
A férfiak húgyhólyag-záróizmának működését a prosztata is támogatja, ezért a stresszinkontinencia ritkábban érinti őket. Az erősebb nem ebben tehát erősebb.
